


Meghatározó játékos szeretnék lenni a DEAC-ban
Nem érzi visszalépésnek Vokla Roland, hogy három év MAC után ismét az Erste Ligában fog játszani. Interjú.
Vokla Roland Székesfehérváron nevelkedett, és utánpótláséveiben megnyert a klubbal szinte mindent. Volt osztrák és magyar ifi-, illetve juniorbajnok, akasztottak aranyérmet a nyakába az aktuális U18-as és U20-as divíziós világbajnokságokon. A felnőttek között azonban csak egy évet játszott a Raktár utcában. ?Hosszú és szép éveket töltöttem Fehérváron, ám 2016-ban úgy éreztem, környezetváltozásra van szükségem, hogy a karrieremben előre tudjak lépni. Akkor kerestek meg a MAC-tól, és mivel a jövőképük nagyon vonzó volt számomra, elfogadtam az ajánlatukat.?
A Tüskecsarnokban három évet töltött a később már a nagyválogatottnál is számba vett hátvéd ? felnőtt-világbajnokságra, igaz, még nem jutott el ?, és ezen időszak alatt voltak jobb és rosszabb periódusai. ?Az első évem jól sikerült. Sok lehetőséget, sok jégidőt kaptam, és úgy érzem, tudtam is élni a bizalommal. Akkor a bajnoki címről ugyan lecsúsztunk, de megnyertük a Magyar Kupát, így nem maradtunk sikerélmény nélkül. A második szezonommal már nem lehettem ilyen elégedett. A bajnokság eleje nem úgy sikerült, ahogy elterveztem, visszacsúsztam a hetedik hátvéd pozíciójába, ahonnan leginkább csak sérülések esetén tudtam kimozdulni. Hiába játszottam ilyenkor jól, nem tudtam előrelépni. Abban az évben viszont Erste Liga-bajnokok lettünk, ami azért mindig nagy öröm.?
A legutóbbi szezonban aztán az egyre rutinosabb bekkre és a csapatra is komoly feladat várt, a szlovák topbajnokságban kellett helytállni. ?Az Extraliga igazi szintlépés volt mindannyiunk számára. Rögtön az első mérkőzésen nagy pofonba szaladtunk bele az Érsekújvár ellen, így gyorsan össze kellett magunkat kapnunk, ha nem akartunk hasonló vereségeket szenvedni a továbbiakban is. Úgy érzem, viszonylag hamar belerázódtunk, nem sokkal később már megvertük a bajnok Besztercebányát. Nekem is kellett egy kis idő, hogy hozzászokjak a nagyobb tempóhoz, és január közepéig sokat is játszottam. Nem tudom, mi történt akkor, de ismét én lettem a hetedik bekk, meccsenként maximum hat cserét kaptam, és persze nem voltam boldog ettől. Aztán a Miskolc elleni playoff-kvalifikációban ismét visszaszereztem a helyemet, és a rájátszás végéig már meg is tartottam azt.?
Mindezek után talán nem meglepő, hogy az immár 23 éves hátvéd a váltás mellett döntött. ?Igazából ez kettős elhatározás volt. Én is úgy gondoltam, hogy olyan csapatban szeretnék játszani, ahol komolyabb szerepet kaphatok, másrészt a szakvezetés is azt látta hasznosnak, ha elengedik a kezemet. Volt több lehetőségem, de a DEAC vezetői által vázolt elképzelések tetszettek a legjobban. A keret összetétele, a klubnál lévő körülmények is arra vezettek, hogy fogadjam el az ajánlatukat. Ők az első két hátvédsorban számítanak rám ? bár persze ezt ki is kell magamnak harcolnom.?
Vokla Roland tehát jövőre ismét az Erste Ligában játszik. Nem érzi-e ezt visszalépésnek a karrierjében? ?Úgy gondolom, hogy nem az. Ha megnézzük a híreket, hogy a csapatok milyen igazolásokat jelentettek be, akkor kijelenthető: valószínűleg nagyon kemény küzdelem vár ránk. Igen komoly hátterű játékosok érkeznek a ligába, szerintem nem is lesz egy vagy két kiemelkedő csapat, kiegyenlített bajnokságra számítok. Személy szerint meghatározó játékos szeretnék lenni a DEAC-ban, a csapattal pedig először a felsőházban kell megragadnunk, utána pedig a rájátszásban kell minél jobb eredményt elérnünk. Jó lenne a legutóbbi elődöntőnél még jobb eredményt elérni.?
fotó: hokej.sk
További cikkek
- Nincs is ekkora különbség a két csapat között
- Itt az ideje annak, hogy ezt megfelelően kezeljük házon belül is
- DEAC–DVTK Jegesmedvék 4-3
- Corona Brasov–Gyergyói HK 2-10
- Erdélyi-rangadó és keleti derbi a vasárnapi műsor
- Kyle Just érkezésével jött egy kis nyugalom, elképzelés a csapatba
- Felelősek vagyunk a magyar hoki jövőjét illetően, főleg az akadémiák
- A debütálók sem illetődtek meg, tetszett a történet
- Úgy hangzik, mint egy lejárt lemez, de mi mindent megtettünk