Mi az első pillanattól kezdve bíztunk magunkban

Kiválóan kezdte a szezont a Dunaújvárosi Acélbikák csapata, amelyben Somogyi Balázs is fokozni tudta saját tempóját.

Erre talán a legbizakodóbb dunaújvárosi szurkolók sem számítottak: a tavaly rettenetes szezont produkáló Acélbikák az idén repülőrajtot vettek az Erste Ligában. A csapat a vesztett pontok tekintetében a második helyen áll a magyar bázisú nemzetközi bajnokságban, egyébként a harmadikon, és a 9 győzelem mellett csak háromszor hagyta el a pályát vesztesen. A legeredményesebb játékos Somogyi Balázs, aki nyáron szerződött vissza szülővárosába.

?Lehet, hogy a kívülállók számára ez egy kicsit várakozáson felüli teljesítmény, de mi az első pillanattól kezdve bíztunk magunkban ? kezdte blogunknak a 28 éves támadó. ? Sok új játékos érkezett a csapathoz, ám a nagy részükkel ismertük egymást, játszottunk is együtt, így nagyon gyorsan kialakult az a hangulat, amelyben kitűnően lehet dolgozni. Úgy gondolom, a sorok hamar összeálltak, mindenki nagyon pozitívan állt a munkához, és ez már az első mérkőzésektől meghozta a gyümölcsét. A klubvezetés a szezon előtt nem jelölt ki számunkra elérendő helyezést, egyszerűen csak hagytak bennünket dolgozni. Most, hogy lement 12 mérkőzés, és játszottunk mindenkivel, már kijelenthető: nem vagyunk esélytelenek a dobogóért vívott harcban. De persze azért szeretnénk minél előrébb jutni.?

Somogyi Balázs a DVTK Jegesmedvéktől tért vissza nevelőegyesületébe, és a váltás egyértelműen bejött a számára. 12 mérkőzésen máris 18 pontnál tart, ami 7 gólból és 11 asszisztból jött össze, legutóbb pedig a hét gólja elismerést is ő kapta. ?Jó volt visszatérni Dunaújvárosba négy év távollét után. Teljesen más az ember életritmusa, ha a meccsek és az edzések közötti időt nem a szállásán vagy autózással tölti, hanem a családjával, ismerős környezetben. Ez sokat hozzátesz a teljesítményemhez. Persze kellenek a sortársak is, hiszen igazán eredményesek csak együtt lehetünk. Most nagyon érezzük egymást, ez meglátszik az eredményességünkön, és őszintén szólva az önbizalmam is visszatért.?

Az Acélbikák tavalyi kritikán aluli teljesítményének egyik okaként a menedzsment a fegyelem hiányát, a szakmai stáb gyengekezűségét jelölte meg szinte minden interjúban. Úgy tűnik, ez is gyökeresen megváltozott a kohászvárosban. ?Miroslav Ihnacak kifejezetten kemény edző, különösen mérkőzések alatt. Ugyanakkor a szigorúan betartandó taktika mellett a rutinosabb játékosok megfelelő mértékű szabadságot is kapnak, ahol kiélhetik a bennük rejlő kreativitást. Amíg nagy hibát nem vétünk, addig megmarad ez a fajta mozgásterünk.?

Összességében jól teljesít a csapat, ám azért akadnak kilengések, hiszen egyszer idegenben megverik a bajnok FTC-Telekomot, máskor nagy zakóba futnak bele Brassóban, hat győzelem után három vereséget szenvednek sorozatban. ?Kétségtelen, hogy a Brassó ellen játszottuk a legrosszabb mérkőzésünket, arra a 9-2-re nehéz magyarázatot találni. Érdekes, hogy a Brassótól eddig kétszer kikaptunk, ellenük még nem találtuk meg a megfelelő játékunkat. Nagyon fizikális hokit csinálnak, a védőik kifejezetten nagyok, mi pedig mintha elfelejtettünk volna ütközni velük szemben. Az egyik ellenpólus kétségtelenül a pesterzsébeti bajnokverés volt, ahol kitűnően jégkorongoztunk. De lehet, hogy meglepő lesz, amit mondok: mégsem ez volt a legjobb meccsünk, hanem a Csíkszereda elleni idegenbeli, ahol ugyan 5-3-ra kikaptunk, de óriásit küzdöttünk, jól is játszottunk, az eredmény mégsem volt kedvező számunkra. Eddigi kitűnő szereplésünk egyik kulcsát ugyanakkor hátul kell keresni. A kapusunk, Garret Hughson egészen elképesztő teljesítményt nyújt, nem véletlenül vezeti a hálóőrök táblázatát. Mi, játékosok tényleg azt érezzük, hogy amíg ilyen biztosan tart bennünket hátul, addig nagyobb figyelmet tudunk fordítani az előrejátékra. Egyelőre nem látom, hogy fáradna, de biztosan kap majd jó néhány meccset Pinczés Bendegúz is, aki szintén nagyon tehetséges.?

Habár a klubvezetés nem tűzött ki konkrét célt a csapat elé, azért a játékosok érzik, hogy a szezonban van potenciál. ?Ez így van, most az egész társaság pozitívan áll a munkához, és bár messze előre nem gondolkodunk, azt érezzük, hogy ott lehetünk a végelszámolásnál. Most élvezzük a meccseket, egyszerűen nem is gondolunk arra, hogy kikaphatunk, így fordítottunk például az Újpest ellen is hátrányból a hétvégén. A szezon azonban hosszú, sok meccs vár ránk, bőven elég mindig a következő mérkőzésre gondolni.?

fotó: Dunaújvárosi Acélbikák