Berta Ákos: Mondhatjuk, hogy hazataláltam

A debreceni hoki történetének legnagyobb sikere után indokolt volt interjút készítenünk a csapatkapitánnyal.

A Magyar Kupa-győzelmet ugyanakkor megelőzte a DEAC második Erste Liga-elődöntője, ahonnan ezúttal sem sikerült továbbbjutnia az együttesnek. Két szezonnal ezelőtt az FTC-Telekom kisöpörte a legjobb négy között David Musial csapatát, most pedig az alapszakaszgyőztes Brassó győzte le 0-2-es meccshátrányból felállva 4-2-re. Az elődöntő így is magyar bajnoki ezüstérmet jelentett az alakulatnak, a kupa négyes döntőjében pedig az első trófea is összejött. A 33 esztendős csapatkapitánytól, Berta Ákostól elsősorban azt kérdeztük, hogy mitől lett ilyen jó a csapat a final fourra: ?Nagy előny volt a hazai pálya, itthon mindig jobban tudunk játszani. Szerintem az is közrejátszott, hogy meccsben voltunk. Az Erste Liga elődöntőjében sajnos búcsúztunk, csalódottak voltunk, de ez pluszerőt is adott nekünk. Nem mi voltunk az esélyesek, nem volt rajtunk nyomás, felszabadultan tudtunk játszani.?

A kupahétvégén mind az FTC-Telekommal vívott elődöntőt, mind a Hydro Fehérvár AV19-cel játszott finálét hosszabbításban nyerte meg a DEAC. ?Nyilván nem úgy mentünk neki a hétvégének, hogy biztosan mi nyerünk. Papíron csak erősebb csapatokkal találkozhattunk. Egy négymérkőzéses széria során azért jobban kijött volna a keretek közötti minőségi különbség, egy meccsen viszont le lehet győzni bárki. Mindig tudtuk, ha jól játszunk, és mindenki hadra fogható, akkor a tabellaelsőt is meg tudjuk verni, másrészt egy lejjebb rangsorolt csapattól is ki tudunk kapni. Egész szezonban kétarcú volt a csapat, szerencsére most a szebbiket mutattuk.?

A döntőben a DEAC már 3-1-re is vezetett a második harmad végén, a 47. percben mégis a Fehérvárnál volt az előny. ?Nem gondoltuk, hogy 2-3 góllal meg tudjuk verni őket. Úgy jöttek ki a harmadik harmadra, ahogy kell, mi kicsit belealudtunk. Pár percre elvesztettük a fonalat, de a végén sok energiát mozgósítottunk, egyenlíteni tudtunk, majd a hosszabbításban egy szerencsés góllal nyertünk.?

Berta az Erste Liga-alapszakasz során mindössze egy gólt lőtt, ám a playoffban begyújtotta a rakétákat, 5 góllal és 4 assziszttal segítette csapatát, a kupaelődöntőben is eredményes volt, a Fehérvár ellen a hosszabbítást jelentő találatnál gólpasszt jegyzett. ?Jól éreztem magam hátvédként az egész szezon során, örültem, hogy szalad a szekér. Az elmúlt évek során mindig csatárt játszottam a playoffban, itt tudom igazán kihasználni a képességeimet, a rutint, amire szert tettem. Örülök neki, hogy a magam részéről segíteni tudtam a csapatot a rájátszásban és a Magyar Kupában pontokkal is. De ez mindenkiről elmondható, nem is tudok olyat mondani, aki a végén nem lépett előre. Teher alatt nő a pálma, Zoli is nagyon jól védett. Próbáltuk egymásért és a jó szezonzárásért hacolni. Az egész DEAC klub érdeme ez a siker, amit most elért a csapat.?

A 33 éves játékos évek óta multifunkcionális, hol védőként, hol csatárként szerepel. Az alapszakasz során jobbára védőként számolt vele David Musial, míg a rájátszásban ismét támadóként hokizott. ?Hátvédként a korongszerzésnek örülök, vagy ha meg tudom akadályozni egy helyzet kialakulását, esetleg indítani tudok egy jó támadást. Csatárként főleg centert játszom, az ellenfél kapuja közelében érzem igazán otthonosan magam. Örülök neki, ha segíteni tudok a sortársaimnak, de azt se bánom, ha rám hárul az akció befejezése. Nyilván a statisztikában azt díjazzák, ha valaki eredményes, hátvédként másabb a feladat. A csatárposzt azért közelebb áll a szívemhez.?

Berta Ákos megfordult a Dunaújvárosnál, Újpesten, a Budapest Starsnál, és 4 idényt húzott le a Ferencvárosnál, mielőtt 2014-ben Debrecenbe költözött volna. 6 szezon óta erősíti a debreceni hokicsapatot ? egyet leszámítva, amikor is a DHK megszűnése miatt a DVTK Jegesmedvékhez ment átmenetileg ?, jó ideje csapatkapitányként. ?Mondhatjuk, hogy hazataláltam, nagyon jól érzem magam Debrecenben. Pályafutásom vége felé nagy mozgást már nemigen tudok elképzelni, maradok jövőre is.?

A 2000-es évek elején négy utánpótlás-világbajnokságon képviselte Magyarországot Berta, többször megfordult a felnőtt válogatott keretében is, ám világbajnokságra nem került ki. ?Nyilván jobb lett volna kijutni valamikor, de nincs bennem hiányérzet. Nagyon nagy dolog a címeres mez, örülök az alkalmaknak, amikor felvehettem. Akkoriban, amikor én voltam a keret közelében fiatalon, még teljesen máshogy láttam a dolgokat. Kicsit idősebb fejjel tisztában vagyok vele, hogy mik voltak a hiányosságaim. Ha visszamehetnék az időben, akkor tudnám, hogy mit csináljak másképpen. Nem voltam elég jó, hogy a mindenkori szövetségi kapitány elvigyen magával. Szurkolok nagyon a válogatottnak, hogy sikeres legyen. Sokat fejlődött a magyar hoki, klubok és fiatalok is játszanak külföldön, nagy a merítési lehetőség. Remélem, a jövő évi vb-n megmutatja a csapat, hogy mire képes, és ismét lehet majd A csoportról álmodozni.?

Végezetül annak is utánajártunk a debreceni csapatkapitánynál, hogy mi a véleménye a nyolcvanas évek csalós hokijáról. ?Ezen mi is csak mosolygunk, nem zavar szerintem senkit. Erre csak az tudja pontosan a választ, aki kitalálta. Kifogásként vagy magyarázatként biztos jól hangzik, de azért annak is komolytalan.”

fotók: Derencsényi István/DEAC