A versenyhelyzetet növeli az új pontrendszer

Bővebben az Erste Ligában a következő szezontól életbe lépő új szabályról, amelyet példákon keresztül mutatunk be.

Amióta hétfőn megjelent, hogy az Erste Liga következő szezonjától megszűnik a légiósok számának korlátozása, és pontrendszer lép életbe, a szurkolók többsége számolgat, vajon hány pontot is érnek kedvencei, és hogy lehet majd beférni a 18?56 pontos határba. A számításnál figyelembe kell venni egy adott játékos életkorát, meghatározott mutatók alapján a teljesítményét, és azt, hogy az előző három évben milyen erősségű ligában szerepelt, utóbbi két faktornál pedig más súllyal számítanak az egyes évek (50-30-20%). A teljesítményt kapusoknál az alapszakaszban elért védési hatékonysághoz rendelt érték és a lejátszott hivatalos mérkőzések száma határozza meg, hátvédeknél a +/- mutató / mérkőzés teljesítményéhez rendelt érték, illetve az alapszakaszban lejátszott meccsszám, csatároknál pedig a pont/meccs veendő figyelembe. Fontos kitétel még, hogy a 23 évnél fiatalabb hazai játékosok 0 pontot érnek, de egy U20-as válogatott kerettag 0,5, egy felnőttválogatott kerettag 1 pontot kap pluszban. Egy mérkőzésre maximum 17 olyan játékost lehet nevezni, akinek pontszáma meghaladja az 1-et, míg a légiósok pontszáma nem lehet kevesebb, mint 3. Ezek csak a legfontosabb tudnivalók, a részletes számítási módszerek megtalálhatóak a versenyszabályzatban.

A kidolgozásban résztvevő Somogyi Attila ligamenedzser elmondta, hogy folyamatosan végeztek modellszámításokat a még futó idény során, és csak néhány esetben csúsztak ki ? az ekkor még nem hivatalos és mérvadó ? sávból a csapatok. Előfordult, hogy a Csíkszereda 60,1 és 59,9 pontértékű keretet nevezett, de volt 48,9-es is. A másik döntős, az FTC-Telekom is jégre küldött 58,5-es pontértékű csapatot, ám többször előfordult az is, hogy 35-ös volt összpontszám. A sok fiatal játékos miatt a Titánok lefelé lógtak ki többször, 16,9 pont volt esetükben a legkevesebb. Somogyi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy ezekből nem szabad messzemenő következtetést levonni, hiszen még nem volt érvényben a szabályozás, a klubok nem erre készültek, és például a Csíkszereda szükség esetén tudott volna olyan meccskeretet is nevezni, amelyben legfeljebb 17 játékos pontja éri el az egyet, mert erre alkalmas volt a játékosállomány.

Nézzünk néhány példát: a Brassóban Nick Huardnak 4,5 pontja volt (pontosabban lett volna) a mostani idényben, hiszen az előző három évet az 1,9-es értékű DEL2-ben töltötte, pont/meccs mutatója kétszer meghaladta az 1-et, egyszer közelítette. Nem ő a rekorder a ligában, hanem a DVTK finn légiósa, Ville Hyvärinen, 4,6-os értékkel, hiszen bár +/- mutatója nem volt kimagasló, a finn Liiga a hatodik legerősebbként szerepel a listában, 3,2-es szorzóval. A Sportklubban David Stach 4,3-as, Adorján Attila 4,1-es, Sofron István 3,6-os, Becze Tihamér 3,4-es értékkel állt. Érdekes a pontkirály, Jevgenyij Szkacskov helyzete: honosítottként már nem számít légiósnak, a Csíkszereda előtti három évben pedig az orosz másodosztályban és a román ligában szerepelt, ezeknek pedig nem magasak a szorzóik, így a mostani szezont 2,2-es értékkel játszotta végig. A jövő szezonra ez némileg módosulhat éppen a mostani jó teljesítménye miatt.

A Fradinál Nagy Gergő 3,5-ös, Juha Tamminen 4,1-es értékű volt, a GYHK-ban Chris Bodó 4,3, Brance Orbán 4,2 ponttal állt. A DEAC-ban Hetényi Zoltán és Hugo Turcotte is 3,8 pontot ért, a folyamatos jó teljesítmény és részben a szlovák extraligás múlt Rajna Miklósnak 4,1-es, Bálizs Bencének 4-es értéket jelentett. Érdekes helyzet, hogy a légiósnak számító 19 éves Varga Kaden a MAC HKB-ban 3-as pontértékű volt, a rutinos válogatott Pozsgai Tamás 2,9-es. S hogy mennyit jelent az életkor, jól mutatja, hogy az UTE-ban idén nagyjából hasonlóan teljesítő Németh Attila 30 évesen 2,9 pontot ért, a 21 éves Kovács Alex 0-t. A Titánoknál az U20-as válogatottság miatt Németh Kristóf 0,5 pontos volt, de a korosztályból már kiöregedő, viszont még bőven 23 év alatti Ambrus Gergő 0-s. A Titánok többször úgy kerültek a 18 pont fölé, ha nevezték a légiósnak számító, így alapból 3 pontos Belomojev kapust.

Hogy miért éppen 23 évben húzták meg a határt, arról Somogyi Attila azt mondta, hiába vannak tehetségek, sokuknak idő kell, hogy felvegyék egy bajnokság ritmusát, ez nem feltétlenül várható el 18 évesen. Példaként a Vasas korábbi projektjét hozta fel, amely három év alatt lett rájátszáscsapat a fiatalokra építve.

Az új rendszer a versenyhelyzetet növelheti a játékosok között, a 23 év felettieknek nem lesz annyi ?garantált? helyük, ami eddig a légiósszám korlátozásából fakadt ? mondta Somogyi Attila. Vélhetően kevesebb magyar játékos lesz, aki szerephez jut a ligában, de ők komolyabb kihívás elé kerülnek, és köztük is nagy verseny alakul ki a helyekért. A 23 év alattiaknak legalább egy sornyi helyük lehet minden csapatban, ezáltal nagy lehetőséget kapnak, és több légióstól, erősebb ligában tanulhatnak, fejlődhetnek.

A pontértéket a szezon elején kiszámolják, megállapítják, és rögzítik a játékos versenyengedélyében a többi adat mellett. A tervek szerint a jegyzőkönyv vezetésére használt rendszer a meccsre történő nevezéskor segítséget nyújt a benevezett keret pontszámának kiszámításában, és jelzi még a kezdés előtt, ha egy együttes alacsonyabb vagy magasabb értékkel bír, vagyis ezen változtatni kell, és később ebből nem lehet vita. A csapatok már kaptak egy segédletet, így a következő idény tervezésekor a kiszemelt játékosok pontértékét maguk is kiszámolhatják, és eldönthetik, beleférnek-e így a határba. A pont év közben nem változik attól, ha például egy játékos bekerül a válogatottba, az majd a következő idény értékét viszi fel.

Fotók: DVTK, UTE