Mitől megy ekkorát a szezon eleji BJAHC?

Egy csapat, két megközelítés: megpróbáljuk megfejteni az Erste Ligában meglepetésre egyedüliként veretlen BJAHC titkát. Első körben a csapatkapitány Pozsgai Tamás mondta el az ő szemszögét, a második részben pedig az ARENA4 kommentátora, Kerek István elemzi részletesen, mitől megy ennyire jól ez a mostani brigád.

Nem volt éppen zökkenőmentes nyara a Budapest Jégkorong Akadémia HC-nak, hiszen a névváltás és a költözés mellett még a játékoskeret is jelentősen kicserélődött az előző szezonhoz képest ? ezek a változások leginkább a kapusposztot és a csatársorokat érintették jelentősen. A felforgatott holtszezon után pedig nem is volt semmi meglepetés abban, hogy igazán komoly elvárások nélkül vágott neki az új idénynek a BJA. Október közepén mégis ott tartunk, hogy Kangyal Balázs együttese az Erste Liga egyetlen veretlen csapataként az eddig megszerezhető 18 pontból 17-et begyűjtött, és az FTC-Telekom mögött a második a tabellán. De minek köszönhető a káposztásmegyeriek ilyen magas minőségű szezonkezdete?

Sok másik magasabbra rangsorolt csapattal ellentétben a BJA HC nem ragadt be a startnál. Igaz, a sorsolás is kifejezetten kedvező volt a budapestiek számára: a liga élcsapatai közül a Ferencvárossal és a Gyergyóval egyáltalán nem, míg a Brassóval és a Csíkszeredával egy olyan időszakban találkozott a gárda, ahol a két erdélyi csapatnál még finoman szólva sem volt meg az összhang a csapatrészek között (a Sportklubnál azóta sincs). De persze a legfontosabb, hogy a fővárosiak ki is tudták használni a soroslás adta előnyöket. Ezt pedig egy nagy mintán is fenntartható 5v5-ös játékkal alapozza meg az együttes.

Mindennek az alapja, hogy a BJA korábban nem látott módon képes kontrollálni a játék tempóját és ritmusát. Ennek egyik sarokköve, hogy az eddig lejátszott hat mérkőzése közül mind a haton a BJA szerezte a találkozó első gólját, valamint hogy a kaput eltaláló lövések terén is mindössze egyszer maradt alul az együttes. De minek köszönheti a BJA, hogy ennyire kontroll alatt tartja a meccseit?

Minden harmadban kiemelt jelentőséggel bír az első négy perc ? ezt több modern hokianalitikával foglalkozó szakirodalom is kiemeli, valamint az NHL-es elemzők is rendre kiemelik ennek fontosságát. Ez az a periódusa a játékérsznek, ahol különböző modellek szerint a leginkább meg lehet lepni az ellenfelet intenzív és agresszív forecheckkel – nem mellesleg az ebben az időszakban kialakult játékkép határozhatja meg az egész játékrész dinamikáját. Ebben pedig a BJA rettenetesen erős.

Az eddigi hat mérkőzésen 5v5-ben a harmadok első négy perceiben a BJA összesen 5 gólt ütött és szintén 5 kiállítást harcolt ki ? mindkét mutatóban ligaelső a csapat. Ahhoz hogy egy csapat ilyen szintű ritmust tudjon diktálni már az első percektől kezdve, nagyon egyszerű és kevés hibával tarkított jégkorongra van szükség. Legyen szó saját harmadból indított támadásról, egész-, vagy félpályás gyors átmenetről vagy támadóharmadbeli korongszerzés utáni lefordulásról. De ami a lényeg: e három fázis megfelelő ütemű folytonos variálásával tudja kialakítani egy csapat a folyamatos kontrollt. A BJA pedig mindhárom fázisban erős, amit jól mutat az is, hogy kontrollált támadóharmadbeli korongbeviteleinek igen magas százalékát lövéssel fejezi be.

Játékuk alapja a folyamatos mozgás, gyors ritmusváltások és a kissé lassabban megnyitott nagy területek megjátszása.

Támadóharmadbeli letámadás

Nagyon sokat elmond egy csapat adott mérkőzéshez való hozzáállásáról, hogy az első cserékben hány emberrel igyekszik megnehezíteni az ellenfél korongkihozatalát. A Csíkszereda elleni idei első hazai bajnokiján rögtön megmutatta a BJA, hogy mennyire magasra tekeri a letámadás intenzitását.

A támadóharmadba belőtt korongért ugyan elveszítette a párharcot a BJA, de a letámadásával egyből igyekszik nyomás alá helyezni a korongot birtokló ellenfelet. Az előre menő passzsávok lezárása miatt pedig a Csíkszeredának nincs lehetősége egyből átmenni védekezésből támadásba egy oldalirányú, vagy mélységi keresztpasszal.

Amikor nem egy elveszített párharc után szeretné megakadályozni a BJA, hogy egyből forduljon az ellenfél, hanem egy hátra játszott passz után próbálná darabosabbá tenni a korongkihozatalt, akkor egy kicsit visszább vesz az agresszivitásból. De mindössze annyira, hogy ilyenkor csak a három csatár megy letámadni az ellenfél harmadába, a két bekk a piros vonal magasságában helyezkedik el: az erős oldali kicsit feljebb, míg a gyenge oldali hátvéd egy kicsit mélyebben.

Agresszív forecheck utáni korongszerzés és korongforgatás a támadóharmadban

A DEAC elleni meccs igazi erődemonstráció volt, amit már az első perc meghatározott. A debrecennek gyakorlatilag az első percben nem volt korongérintése a támadóharmadban, ellenben a BJA-val, amelyre jellemző, hogy gyakran áll bele a palánk melletti 1v1 vagy 2v2 elleni párharcokba akár a saját, akár az ellenfél harmadában. És amint az ellenfél harmadában megvan a korong, egyből juttatják vissza a kéken álló BJA77-hez, hogy aztán kezdődhessen a területnyerő játék.

Miután BJA77 visszalövi a korongot az alapvonal mögé, BJA8 a palánk melletti visszamozgásával csalogatja ki a kör közepén álló DEAC játékost, míg BJA55 is kfielé csalogatja az emberét a mozgással, ezáltal a körbelőtt korongra csak a kapu előtt álló BJA47 érhet oda.

Miután ez megtörténik, elég nehéz helyzetbe kerül a DEAC. BJA55 a jobb oldali körből áthúzza a párharcát a rövid kapuvas mellé, BJA47 jól fedezve a korongot be tud fordulni a bal oldali kör irányába. Az látszik a képen, hogy BJA8 várja a korongot kapásra, ebben a pillanatban ez az egyetlen megnyíló passzsáv, de ezt DEAC11-nek kéne lezárinia. Ugyanakkor a képernyő alján csak a feje látszik BJA77-nek, de az ő befelé mozgása ellehetetleníti DEAC21 számára, hogy bemenjen segíteni a kapu előtti védekezésben, akinek így szintén passzsávot kell zárnia. DEAC39 pedig a kékről érkező BJA játékos felé menő sávot zárja. Mint kiderül sikertelenül.

Merthogy a statikus védekezés közben nem látja, hogy épp milyen szögben érkezik a kékről BJA66 az üres területre, ahova nem tud besegíteni neki senki sem, így a korongátvétel után egyből bejut a slotba és gólt szerez.

Így néz ki egy BJA-s típus egészpályás támadás

A kapu mögött álló BJA8 játékos indítja el a támadást, a képernyő tetejéről induló BJA47 kimozog a szélre, míg BJA66 felmozog a jobb oldali kör tetejére, ezzel arra kényszerítve a magasan védekező ellenfelet, hogy töltse túl azt az oldalát a pályának ? eközben a másik alapvonal mögül BJA77 elindul a bal szélen biztonsági opciót adva a korongot kihozó játékosnak.

A három letámadó brassói nagyon kompaktan védekezik, ugyanakkor ezzel a kompaktsággal teljesen szabadon hagyják a pálya bal oldalát, ami egy óriási bejátszható üres területet eredményez. BJA8-nak több opciója is van:

? ő maga viszi be erre a területre a korongot és ezáltal kontrolláltan hozza ki a saját harmadából a pakkot,
? lepasszolja BJA77-nek, hogy övé legyen a kontrollált zone-exit,
? bepasszolja az üres területre, ahol a képernyőn nem látható ötödik BJA csatár helyezkedett el és várta magasan a passzt.

Így alakult ki a fenti helyzet: BJA55 az ellenfél kékje előtt néhány centivel átveszi a korongot, könnyedén bevezeti a támadóharmadba, majd miután megveri a hozzá legközelebbi védőt sebességből ? hiszen a brassói hátvéd még csak akkor fordul ki, amikor BJA55 már felgyorsított ? egy 2v1-es szituáció során kihagyhatatlan helyzetbe hozza a fenti útvonalon korcsolyázó társát, BJA66-ot.

Hogy ennyire domináns tud lenni a csapat, ahhoz persze a rendszeren túl szükségesek a kimagasló egyéni teljesítmények is. Ebből pedig nincs hiány, ami jól mutatja, hogy nem csak minőségi, hanem kifejezetten mély is a keret húzóembereket figyelembe véve.

Az Erste Liga Game Score listán (amit legutóbb részletesen be is mutattunk) a legjobb 10 játékos közé négyet ad Kangyal Balázs együttese:

? Ilya Tsulygin (3.)
? Eetu Elo (7.)
? Kirils Galoha (9.)
? Schlekmann Márk (10.)

A legjobb 20 mezőnye pedig további két játékossal egészül ki: Darren McCormick (12.) és Joonas Uimonen (17.) párosával ? utóbbi egyébként a második legjobb védő a modell szerint az egész ligában.

Ha van egy jó rendszer, azzal nagy eredményeket lehet elérni. Hogyha vannak minőségi játékosok, akkor szintén. Ha ez a kettő egybevág, akkor pedig pontosan az történik, amit a Budapest Jégkorong Akadémia HC-nál láthatunk, egyelőre minden héten. A kérdés pusztán csak annyi: vajon a liga élcsapatai ellen is fenntartható mindez? Az eddig látottak alapján viszont aligha lehet ebben kételkedni.